Közös táborozás a magyarságtudat megőrzéséért
Idén újra felelevenedtek barátságok, újak születtek a megyeszékhelyiek számára szórványbeli gyermekekkel közösen szervezett táborozás ideje alatt. A Sepsiszentgyörgyhöz közel, Benedek-mezőn, az Összetartozunk című szórványprogram keretében megszervezett táborban csíkfalusi, külsőrekecsini, dévai és megyeszékhelyi gyermekek nyaraltak, „ízlelték” egymás szokásait.
Már jó ideje futó programja Sepsiszentgyörgy Polgármesteri Hivatalának az anyaországi testvérvárosokból érkező, illetve a helyi gyermekek közös táboroztatása. Tavaly úgy gondolták a városvezetők, hogy ezt a programot kibővítik, biztosítják a szórványban élő magyar gyermekeknek is a táborozási lehetőségeket. Ennek megfelelően 2010-ben a dévai Szent Ferenc Alapítvány által gondozott és megyeszékhelyi diákok közös vakációzását valósították meg a testvérvárosok nebulóival együtt szervezett táborozások mellett.
„Az idén újra bővült az elképzelés, hiszen csángó gyermekeket is bevontunk. Az elmúlt héten a sepsiszentgyörgyiek a kecskemétiekkel köthettek barátságokat, ezen a héten pedig dévai, illetve csángó gyermekekkel közösen táborozhatnak” – mondta el kérdéseinkre Sztakics Éva alpolgármester, a szórványprogram egyik felelőse.
„Abban látom a tábor bővítését, hogy minél több szórványtelepülésről, egyre nagyobb számban hozhassunk el gyermekeket. Nekünk az a fontos, hogy egyre többen itt legyenek, megismerjék Székelyföldet, az itteni lehetőségeket, hiszen nem titkolt valóság, hogy akár ide is jöhetnek iskolába, netán munkahelykeresés közepette viszszaemlékeznek arra, hogy itt van egy olyan környezet, amely őket szívesen várja, befogadja, és így talán jobban meg tudják őrizni magyarságukat, mint szórványban” – részletezte az alpolgármester.
A városvezetés nem szándékszik megszakítani ezt a programot, az önkormányzat felvállalta a teljes költséget, azaz a szórványtáborozás egyoldalú finanszírozású.
A felügyelő önkéntesek, foglalkozásokat vezető tanárok ámulattal beszéltek a gyermekek között kialakuló őszinte, példaértékű barátságokról, így mi is megkérdeztünk pár, éppen kézműves foglalkozáson ténykedő „emberkét”.
„A fiúkkal jól lehet barátkozni, mindenki szeret focizni. Olyant játszottunk, hogy bele is kékült a lábam” – lelkendezett a 11 éves Balázs Róbert, a megyeszékhelyi Nicolae Colan Általános Iskola diákja, akit számos testvére vár otthon. Róbertnek ez élete első táborozása, egyik testvére is itt van, nagyon szeretik, mindenkivel barátkoznak, és jövőre is visszatérnének, ha lehet.
A 14 éves Dénes Szilveszter Déváról érkezett, és ragyogó szemmel mondta el, hogy örül az interjúnak, hiszen ő nagyon szeret beszélni, okosakat mondani. „Otthon három testvérem van, én vagyok a legkisebb. Sokat focizunk, ez a kedvencem. A táborban nagyon tetszik, hogy foglalkozásokon veszünk részt, ugyanakkor mindenkivel jól össze lehet barátkozni. Én már majdnem mindenkit ismerek. Otthon is sokat beszélünk magyarul, mivel a suli is magyar, ám jómagam ismerem a román nyelvet is, úgyhogy mindenkivel el tudok beszélgetni”.
