Új kulturális stratégiája van az Európa Kulturális Fővárosa 2021 címre pályázó Sepsiszentgyörgynek

Október 10-én, szombaton rendkívüli tanácsülésen mutatta be Antal Árpád András polgármester és Veres Nagy Tímea kulturális menedzser Sepsiszentgyörgy 2016-2021-es periódusra vonatkozó kulturális stratégiáját, illetve az Európa Kulturális Fővárosa 2021 címre benyújtott pályázatát. A pályázatot angol és román nyelven kellett postázni október 10-ig a Kulturális Minisztériumnak.

Antal Árpád bevezetőjében kiemelte a Sepsiszentgyörgy és négy partnervárosa, Csíkszereda, Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós és Kézdivásárhely, illetve a székelyföldi kulturális szereplők és intézmények között létrejött összefogást, amely léptékét tekintve páratlan a régió történetében, és köszönetet mondott a pályázat összeállítóinak. A polgármester szerint az eredmény egy nagyon őszinte projekt lett, amely olyan problémákkal foglalkozik, amelyek aktuálisak nemcsak Székelyföldön, hanem Romániában és Európában is: az identitás és az identitások újradefiniálásának problematikái.
A város kulturális stratégiájának hat prioritási tengelye van: infrastrukturális fejlesztés; humán erőforrás fejlesztés; kulturális örökség fejlesztése és népszerűsítése; kultúra és gazdaság; kultúra szerepe a társadalmi inklúzióban; az Európa Kulturális Fővárosa cím megpályázása és végrehajtása.

A bemutatóban három nagy tervet emeltek ki: elkészül az EMŰK (Erdélyi Művészeti Központ), amelynek célja egy reális, de ugyanakkor sokszínű képet adni az erdélyi képzőművészetről azáltal, hogy eredeti, magas színvonalú, egyedi alkotásokat mutat be és dokumentálja a különböző képzőművészeti korszakokat könyvek, levelek, fotók, hang- és videóanyagok gyűjtése által; önálló jogi személyiséget és székházat kap a Bábszínház; bővítik az önkormányzatnak alárendelt kulturális intézmények személyzetét.

Veres Nagy Tímea arról számolt be, hogy az áprilisi hivatalos lanszírozás óta (amit néhány hónap előkészületi munka előzött meg) az i2021 pályázat csapata részt vett 21 székelyföldi rendezvényen saját tartalommal, amelyeken  legnépszerűbb aktivitásnak a labdafestés bizonyult, ezt 1500 megfestett labda bizonyítja. 6 szakmai és 12 nyilvános konzultációt szerveztek, személyesen elértek több mint 10.000 embert, és egy-egy népszerűbb albummal közel 40.000 Facebook felhasználóhoz jutottak el. Felhívásukra közel 200 projektötlet érkezett be magánszemélyektől, informális csoportoktól, civil szervezetektől és kulturális intézményektől.

A pályázat művészeti tartalmának kialakításában a szakmai konzultációk és a személyesen, illetve a honlapon keresztül beérkezett ötletek szolgáltak alapul. A beérkezett ötleteket nagy, európai dimenzióval is rendelkező programcsomagokba rendezték.

A pályázat címe Identitás. A művészeti projektek különböző megközelítési módokat javasolnak, és 4 fontos célkitűzésük van:
iCare – egyéni és közösségi identitások megértése, a feszültségek csökkentése, szociális kohézió, egyéni és közösségi szabadság megteremtése

iJoin – együttműködési projektek hazai és nemzetközi művészekkel és kulturális szereplőkkel, széleskörű közönség bevonzása és fejlesztése, a kulturális élethez való hozzáférés megkönnyítése

iBuild – a kulturális és kreatív szektor megerősödése, a gazdasági, szociális és kulturális szektor közötti kapcsolat kiépítése, magas minőségű kulturális tartalom biztosítása

iSee – a megértés elősegítése, alkotásra, reflexióra, önértékelésre, szembenézésre alkalmas teret és hangulatot teremteni, közel hozni Székelyföldet, Romániát és Európát egymáshoz a helyi és az európai kulturális sokszínűség népszerűsítésén keresztül.

Az identitás kérdéskörének megközelítési módjai is rendező elvként jelentek meg a pályázatban, ezek a következők: Eredet; Város és vidék; Kisebbség és többség; Népi mesterség és nyersanyag; Ember és környezete; 100 év.

A 37 millió eurós költségvetés bemutatásakor Antal Árpád megköszönte a magyar kormány által eddig nyújtott támogatást, és megjegyezte: az európai uniós, illetve a román kormány által biztosított források mellett a magyar miniszterelnökség is szándéknyilatkozatban fejezte ki támogatási szándékát arra az esetre, ha Sepsiszentgyörgy elnyeri a címet.

Folyamatosan vannak, akik megkérdőjelezik ennek a programnak a fontosságát, és szembeállítják a kulturális befektetéseket az infrastrukturális beruházásokkal – mondta el a polgármester. „A kommunizmus megtanított, hogy csak akkor tudunk túlélni, ha ragaszkodunk a kultúránkhoz. Ha lemondunk erről, kinek építjük a várost? Lehet, hogy egy-két utca aszfaltozása helyett a következő években kulturális programokat fogunk támogatni, de ez a következő években meg fog térülni” –  fogalmazott Antal.

A város kulturális stratégiáját ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadta el Sepsiszentgyörgy városi tanácsa.