2020. május 31., Vasárnap

Jánó Mihály művészettörténész írása

  Idén a járvány miatt elmarad Sepsiszentgyörgy hagyományos tavaszi, Szent György-napi ünnepe. A színvonalas rendezvény elmaradásával keletkező űrt kis mértékben talán pótolhatjuk azáltal ha itt, ahol egész évben jelentős kulturális élet folyik, és a művészeti alkotásoknak értő hívei vannak, előkeressük a rossz felett győzelmet arató Szent György lovag alakját az erdélyi, illetve a székelyföldi képzőművészetekben.

   Szent György mártír lovagot, mint a nyugati és a keleti egyház rendkívül ünnepelt szentjét, a világ számos országában patrónusként, védőszentként tisztelik. Életét és legendáit sok ország, tartomány és város zászlóján és címerében, vagy képzőművészeti alkotásaiban megörökítették. Vallásos tisztelete a templomok titulusában, névadásában is megnyilvánult.

   Szent György alakjának hitelességét nem igazolta a történeti kutatás, az egyház martyrologiumában viszont évszázadokon át ókeresztény vértanúként szerepelt, feltételezett életeseményeiről csak az 5. századtól feljegyzett szentéletrajzokból (hagiográfia) értesülhetünk. Ezek szerint Szent György nagyvértanú, katona Kappadókiában (Törökország) született. A keresztény nevelés után katona lett, s Diocletianus császár uralkodása (284-305) alatt szolgált. A keresztényüldözés kitörésekor György, aki már magas rangú tiszt volt, vagyonát szétosztotta a szegények között, s a császári udvar előtt megvallotta hitét. Nem volt hajlandó áldozni az isteneknek, ezért halálra ítélték. 303. április 23-án végezték ki Nikomedia (Izmir) város falainál, majd testét Lidda városába vitték. Egyes íratok szerin Szent György Lidda-ban halt meg. A város mai neve Lod, Izraelben, ahol a mártír szent síremléke  található.

 

Fotó: Kristó-Gothárd Hunor

   A képzőművészetekben Szent György alakját a 6. századtól, előbb a mártírtörténetének, vértanúhalálának felidézésével ábrázolták, majd a 10. századdal kezdődően, úgy jelenítették meg, mint a sárkánnyal, démonnal küzdő harcos szentet.
   Az európai művészetben a sárkány feletti győzelmet többnyire az 1261 és 1266 között összeállított Legenda aurea elbeszélése szerint ábrázolták, rendszerint egyetlen jelenetben összefoglalva.

   A történet röviden a következő: a Silena város melletti tóban egy mérges sárkány lakott, aki már többször megfutamította a városlakókat. Ahhoz, hogy megmeneküljenek naponta két juhot adtak neki. Amikor a juhok megfogyatkoztak, egy-egy embert áldoztak a szörnynek. Már a városnak szinte minden ifja és leánya áldozatul esett, amikor a sors a király leányára esett. A leány könnyezve ment a tóhoz. Szent György arra jött lóháton. Megkérdezte, mi baj van. A lány így válaszolt: „Jó ifjú, szállj gyorsan lovadra, és sietve fuss el innen!” – és elbeszélt neki mindent. Ő pedig ezt mondta: „Ne félj, Krisztus nevében segíteni fogok rajtad.” Ekkor a sárkány kiemelte fejét a tóból. György Istennek ajánlotta magát, és olyan súlyos csapást mért a sárkányra, hogy az a földre zuhant. Akkor odaszólt a leánynak, hogy az övét kösse a sárkány nyakába, és vezesse be a városba. A városban a nép rettenetesen megijedt, de György így szólt hozzájuk: „Ne rettegjetek, mert az Úristen küldött hozzátok, hogy megszabadítsalak a szörnytől. Higgyetek Krisztusban, és keresztelkedjetek meg, akkor megölöm a sárkányt.” Így hát a király és a nép megkeresztelkedett, György pedig megölte a sárkányt.

Gelence, Szent Imre templom. Szent György harca a sárkánnyal falkép. Részlet

  Székelyföldön a sárkányt (démont) legyőző Szent György lovagot, a világ más tájaihoz hasonlóan már korán, a középkor óta ábrázolták a templomok fal- és oltárképein, valamint az oltárokhoz tartozó szobrászati alkotásokban. Tiszteletének máig tartó hagyománya jeleként áll a Kolozsvári testvérek középkori szobrának egyik másolata Sepsiszentgyörgy főterén. A szoborról közölt korábbi írásomból kiemelek egy kis részletet: „A kisméretű szobor egyedülálló művészettörténeti értékéről, keletkezésének és elhelyezésének körülményeiről könyvtárnyi értekezés született azóta, hogy az 1541. évi prágai tűzvészben történt sérülését egy korabeli krónikás megemlítette. Ekkor mint kútszobor állt a Mihulka-torony tövében és egy tűzben lezuhanó gerenda a lovag lándzsát tartó karját letörte. A Szent György-szobor kútszoborként történő elhelyezése abból a középkori hagyományból ihletődött, amelyet a Legenda aurea is megemlített: a megmentett leány apja által emelt templom oltárán bővizű forrás fakadt, mely minden beteget meggyógyított, aki csak ivott belőle. Másrészt a műalkotás sokrétű jelentését gazdagítja a talapzaton megformált kígyókkal, gyíkokkal és békákkal benépesített vízparti táj, amelyben a mérges leheletű sárkány megjelenik. „A leheletével ölő sárkány (...) a járványoknak is megtestesítője, s a mocsári hüllők a szövetségesei” – figyelmeztet az ábrázolt állatok jelentésére Marosi Ernő, aki ezáltal konkrétan a pestistől való félelemre és egyben Szent György oltalmazó szerepére utal. „1373-ban a fekete halál élménye mindennél elevenebb – mondja – „s a pestis visszatérései gondoskodtak arról, hogy a rettenet ne menjen feledésbe!” Bővebben ld. 


Székelydálya, református templom. Szent György harca a sárkánnyal falkép. Részlet
Gelence, Szent Imre templom. Szent György harca a sárkánnyal falkép. Részlet

   Itt két, nemrég restaurált székelyföldi középkori Szent György falfestményt mutatok be.
  A szentélyének reneszánsz festményéről híres székelydályai református templomban, a 14. század végén megfestették a Szent László-legenda falképsorozatát. Ugyanaz a műhely, amely a László ciklust készítette egy nagyméretű Szent György kompozíciót is festett a hajó déli hosszfalán. Az évszázadok alatt töredékessé vált falfestményből Szent György sisakos, pikkelypáncélos alakjának felső fele, és a lovának a feje maradt viszonylag épen. A kép szentély felőli részében a városfalakon álló király és felesége imádkozó alakja látszik. Szent György sisakos fejét glória övezi, bal kezében kettős kereszttel díszített pajzsot tart, a jobb kezében tartott dárdát lefelé lendíti. Ezen a falfelületen, a ló előtt, a sárkány alakja elpusztult. A korabeli, hasonló ábrázolások alapján feltételezhető, hogy a megmentett lányt is megfestették, azonban az ő alakja is megsemmisült. Fontos eleme a falképnek a lovag feje körül olvasható gótikus, minuszkulás Sct Georgius felirat.

  A másik Szent György falkép a gidófalvi református templomban látható. A templom teljes helyreállításával együtt a Teleki László Alapítvány támogatásával restaurált 15. századi falfestmények a hajó északi falán, Jézus életének jeleneteit, az északi falon pedig a töredékes Szent László-legenda széles, mozgalmas ütközet jelenetét ábrázolják. A karzat-feljáró lépcső mögött bontakoznak ki egy kisebb, barna tónusban megfestett Szent György jelenet körvonalai, amelyekből a lovag glóriás arca vehető ki jobban, és a lándzsa, amelyet az érzékletesen megfestett sárkány torkába döf.

   Felfigyelhetünk arra, hogy mindkét templomban együtt festették meg Szent György és Szent László leányszabadító küzdelmét a keresztény lovagi eszmény szellemében.




<< vissza


Oldal megjelenítése: 10040    


Utolsó módosítás: 2020-04-24    


Városunk

Kulturális intézmények
Tanügyi intézmények
Sportlétesítmények
Várostérkép
Sugásfürdő
Szent György Napok
Székely Vágta
Testvértelepülések
Polgármesteri Hivatal

Polgármester
Alpolgármesterek
Városgondnok
Jegyző
Alárendelt intézmények
Igazgatóságok és irodák
Fogadóórák
Közbeszerzések
Típusnyomtatványok
Közhasznú információk
Pályázatok
Közigazgatási átláthatóság
Álláshirdetések
Szociális Támogatási Igazgatóság: Álláshirdetések és formanyomtatványok
Helyi adók
Közvállalatok vállalatigazgatása
Közpénzügyi Igazgatóság
Helyi Tanács

Tanácsosok
Tanácsülések időpontja
Tevékenységi beszámolók
Szakbizottságok
Érdeknyilatkozatok
Vagyonnyilatkozatok
Helyi határozatok
Tanácsosok/Belépés
Archívum 2008-2012
Archívum 2012-2016
Polgári kezdeményezés
Sport pályázatok
Kulturális pályázatok
Ifjúsági pályázatok
Hallgatói ösztöndíj

 Tisztelettel és szeretettel
köszöntöm honlapunkon!

Képgaléria
Eseménynaptár
Jelöljön ki egy dátumot!
Várostérkép
Minden jog fenntartva © Sepsiszentgyörgy Polgármesteri Hivatala 2020 - Honlaptérkép - Szerzői jogvédelem